Élénk lakáspiaci forgalomra számít az Otthon Centrum 2017-ben is, a tavalyi évhez képest eddig a forgalom és az árak növekedése tapasztalható. Egyre többen gondolkodnak lakás vásárlásán, az adásvétel előtt azonban számos dologra fontos odafigyelni, a megfizetendő adón és illetéken felül például az energiatanúsítvány vagy a tulajdoni lap kiváltására is.
A lakáskeresők többsége társasházi lakást venne, de szinte ugyanennyien költöznének családi házba is - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. A legtöbben kétszobás lakás iránt érdeklődnek, legfeljebb 30 millió forintos összegig. A tégla és a panel mellett a vályogházak iránt is mérhető érdeklődés mutatkozik.
Félezer négy vagy több lakásos projektben hirdetnek eladó lakásokat országszerte, miközben 14-16 ezer lakás épülhet idén - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesten elsősorban a XIII. és XI. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben zajlanak a legnagyobb beruházások. A lakásárak idén is tovább drágulnak, a legnépszerűbb kerületekben és városokban 5-10 százalékos áremelkedés várható főleg a társasházi lakásoknál, az új építésű ingatlanoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben számíthatunk ugyancsak 5-10 százalékos drágulásra.
Összehangolt árpolitika és bizalmas üzleti információk egymással való megosztása miatt a GVH csaknem 76 millió forint bírságot szabott ki a Duna House-ra és az Otthon Centrumra, közölte a versenyhivatal.
Tizennégy százalékkal csökkent tavaly a családi házak átlagos értékesítési ideje, így egy családi ház átlagosan kevesebb mint fél év alatt kelt el. A panellakások értékesítési ideje 15 százalékkal nőtt, de még így sem kellett 2,5 hónapnál többet várni a sikeres eladásukhoz. A paneleket és a családi házakat Budapesten veszik meg a leggyorsabban, míg a legtöbbet a nyugati országrészben kell várniuk az eladóknak. A tégla lakások eladóinak ezzel szemben keleten és Pest megyében kell türelmesebbnek lenniük - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Nem érzékelhető a lakásárak csökkenése és a közeljövőben nem is számíthatunk erre - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. 2016 III. negyedévben is szinte minden szegmensben tovább nőttek az árak és a lakáshitelezések terén is bővülés várható a közeljövőben, az átlagos növekedés mögött azonban nagyok a területi különbségek.
Országosan 155 000, ebből Budapesten 45 000 adásvételi szerződés megkötése várható 2016-ban. Új lakásokból országosan 10 000, ebből Budapesten 5 000 lakást adnak át idén - derül ki az Otthon Centrum legújabb, őszi Újlakás Monitor elemzéséből. Az új lakások aránya a lakás adásvételi tranzakciókon belül várhatóan 2,5 százalék körül lesz. Országosan nagyságrendileg 370 fejlesztés van jelenleg folyamatban, ebből 270 a fővárosban. Budapesten a legnépszerűbb beruházási helyszín a XIII. és a XI. kerület, vidéken Győr, Sopron és Szeged.
A lakóingatlant vásárló ügyfelek 51 százaléka vidéki, 40 százaléka fővárosi és 9 százaléka a fővárosi agglomerációból érkezett - derül ki az Otthon Centrum saját ügyfelei között végzett legújabb felmérésből. Az eladók között viszont 45 százalékkal a budapestiek vannak a legtöbben, tőlük alig elmaradva 44 százalékos részesedéssel a vidéki eladók, a fennmaradó 11 százalékot pedig az agglomerációból érkezők teszik ki. Korosztály szerint a vevők között a 36-45, míg az eladóknál az 56 évnél idősebbek dominálnak.
A fővárosi lakásépítés kiemelt célterülete Budapest XIII. kerülete. Az Otthon Centrum felmérése szerint a jelenleg fejlesztés alatt álló fővárosi lakásállomány 26 százaléka, azaz 4030 lakás a kerületben épül, megelőzve ezzel a XI. és XIV. kerületet. A fővárosi lakáspiaci tranzakciók 8-10 százalékát - 2500-3500 adásvétel évente - évek óta stabilan a kerületben kötik és ebben a válság évei sem mutattak változást.
230, egyenként legalább négylakásos lakásprojekt épül vagy van tervezés alatt Budapesten, ami lakásszámra vetítve 8200 új lakást jelent 1-2 éven belül. A vállalkozói lakásépítés Középső- Ferencváros, Kelenföld, Madárhegy, Angyalföld, Vizafogó városrészekben és Zuglóban koncentrálódik: a 20 legnagyobb projekt közül 18 itt valósul meg - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Idén eddig kb. 60-70 ezer lakóingatlan adásvétel történt országosan. Budapesten főleg 10-25 millió Ft értékben keltek el a jellemzően 30-60 négyzetméteres használt lakások. Újépítésű ingatlanokra országosan 20-40 millió forint között költöttünk. A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak fajlagos árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek 2015 ugyanezen időszakához képest. Az újépítésű lakások piacán 10-40 százalék volt a növekedés, itt jóval nagyobb a különbség a régiók között. 2016. I. félévében országosan 3400 új lakás épült, melynek közel harmada Budapesten épült fel. Év végére nagyságrendileg 10 000 új lakás kerülhet országosan a piacra - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.
Akár százszoros árkülönbség is lehet egy budapesti luxus villa és egy vidéki egy-két szobás családi ház között. A különbségekért azonban nem csak a földrajzi fekvés felelős. Az alapterülettől kezdve, a tájoláson át, az ingatlan állapotáig számos más paraméter is hatással van egy ingatlan árára - nem utolsó sorban, hogy van-e rá kereslet és mekkora. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, 100 millió forint feletti ingatlanok mind Budapesten keltek el, a "listavezető" egy V. kerületi 300 milliós társasházi lakás. A másik véglet egy zalaegerszegi családi ház, amely csupán 900 ezer forintért cserélt tulajdonost - áll az ingatlanközvetítő közleményében.
2016. július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat és ezzel megindul a frissen felvettek körében az albérletkeresés. Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások albérlet díjai 3000 Ft/négyzetméter körül alakulnak havonta, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél. Panelt ennél kedvezőbben bérelhetünk, Budapesten 2000-2500 Ft/négyzetméter/hó, vidéki városokban 1000-1500 Ft/négyzetméter/hó áron. A fővárosban és vidéken a legtöbb bérbevett lakás maximum 60-70 négyzetméteres volt idén. Az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált albérletek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták "versenyben" találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is - derül ki az Otthon Centrum 2016 első féléves albérletpiaci körképéből.
130-135 ezer lakáspiaci adás-vétel történt 2015-ben Magyarországon, idén ugyanez elérheti a 155 ezret is - derül ki az otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. Az előzetes adatok alapján tavaly a használt lakások fajlagos átlagára 11,6 százalékkal, az új építésűeké 6,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest. 2016 első negyedévében tovább nőttek az árak. Tavaly 7612 lakás épült, idén ennél jóval több átadásra számíthatunk. Az építési engedélyek száma, valamint az engedélyezési eljárás könnyítése nyomán országos szinten 10-12 ezer lakás is épülhet. A havi bérleti díjak a városokban átlagosan 1200 és 3200 forint között vannak négyzetméterenként, a legdrágábbak a pesti belvárosban és a II. kerületben, míg a vidéki városok közül Győrben a legdrágább a lakásbérlés.
A fővárosban az I., II. és XII. kerületetekben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig leginkább Pécsett, Szegeden és Debrecenben - derül ki az Otthon Centrum által kidolgozott "életminőség-indikátora" elemzésből. Ez a mutató az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi körülményeket valamint az ingatlanárakat figyelembe véve rangsorolja Budapest kerületeit és a megyei jogú városokat.
Sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-február időszakban az előző év végéhez képest az Otthon Centrum tapasztalatai alapján az látszik, hogy a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik. Emellett észrevehető, hogy a kínálat szűkössége miatt - néhány kivételtől eltekintve - az év végéhez képest az újépítésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt az év első két hónapjában - foglalta össze az Otthon Centrum.
Az Otthon Centrum 135 ezerre becsüli a 2015-ös lakáspiaci adásvételek számát, idén azonban már 150 - 155 ezerre számítanak, mivel a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használt piacra is komoly hatással lesz. A kereslet élénkülésével idén még nem tudnak lépést tartani az ingatlanfejlesztők, így rövidtávon - nagy régiós eltérésekkel - 5-25% közötti árnövekedésre lehet számítani az új lakások piacán. 2016-2019 közötti 4 évben országosan összesen 50 és 100 ezer közötti CSOK igénylő családra számít az ingatlanközvetítő.
A CSOK bejelentése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján nem csökken az új építésű ingatlanok ára. Az Otthon Centrum szerint ennek három oka van: a rendkívüli módon megugrott vásárlói kereslet, a keresletet kiszolgálni képes fejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek, és ez felhajtja a fejlesztési telkek árát, valamint a felfutó fejlesztések megterhelik az építőipari kapacitásokat. Ezen tényezők akár már fél éven belül a fejlesztési költségek emelkedéséhez vezethetnek.
2016-ban két jelentős kormányzati döntés is felforgathatja a lakáspiacot. A 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű új családi házak esetében a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa mértéke, miközben a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel és szélesebb kör számára vált elérhetővé. Ingatlanpiaci szakértőket kérdeztünk arról, milyen hatása lehet a kormányzati intézkedéseknek a lakáspiaci folyamatok alakulására, különös tekintettel a lakásárakra.
2016 elején két markáns kormányzati döntés is élénkíti a lakóingatlanok piacát - ezek várható hatását elemezte az Otthon Centrum. A megváltozott jogszabály szerint idén januártól a 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű új családi házak esetében a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa mértéke. A 2015. július 1-től bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) pedig 2016. január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel vált igényelhetővé.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
